A vizsgálatban 1985 óta több mint 10 ezer brit közalkalmazott és köztisztviselő vett részt, a felső szintű közigazgatásban dolgozóktól a hivatalsegédekig.

Megállapították, hogy az 50 év alattiak, aki bevallásuk szerint stresszt okozó munkát végeztek, közel 70 százalékkal többen lettek szívbetegek, mint a stresszmentes munkát végzők.

A kutatók dokumentálták a dolgozók munkával kapcsolatos érzéseit, ezen kívül vizsgálták szívritmusuk változását, vérnyomásukat, és a kortizon nevű stresszhormon vérszintjét. Feljegyzéseket készítettek a résztvevők étkezési, testedzési, dohányzási valamint alkoholfogyasztási szokásairól is.

Ezek után megnézték, hogy a vizsgáltak közül hánynál alakult ki szívkoszorúér-betegség, hánynak volt szívrohama, és hányan haltak meg.

A 12 éves követési időszak alatt megállapították, hogy a krónikus munkahelyi stressz kapcsolatban áll a szívkoszorúér-betegséggel, főleg az 50 év alatti nőknél és férfiaknál. Az idősebbek, azaz a nyugdíj előtt állók ugyanis már kevesebb munkahelyi stressznek vannak kitéve, mint a fiatalabbak.

Azok, akik munkahelyi stresszről számoltak be, általában kevesebben fogyasztottak kellő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt, végeztek testmozgást, az italozás viszont nem volt jelentős tényező.

A stressz az idegrendszernek a szívműködésért és a szívritmusért felelős részére hat károsan. A stressz ezen kívül felborítja a hormonokat kibocsátó neuroendokrin rendszer egy részét is.

Az is kiderült, hogy bár a fiatalabbak nagyobb kockázatnak vannak kitéve, de a dolgozó státusza nem befolyásolja az eredményeket, nem igazolták tehát azt a korábbi megállapítást, hogy az alacsonyabb beosztásban levők munkája több stresszel jár együtt.

Most azt vizsgálják a kutatók, hogy bizonyos munkahelyi változások, mint például a privatizáció, hogyan hat a stressz kialakulására, és végezetül megállapítják, hogy többféle módja van a stressz leküzdésének, aktív és egészséges életmóddal csökkenthető a szívbetegség kockázata.

Forrás: BBC News